Röviden: Az önkormányzatok, állami szervek, közintézmények és más közszférabeli szervezetek honlapjainak és mobilalkalmazásainak a 2018. évi LXXV. törvény szerint akadálymentesnek kell lenniük. A mérce az MSZ EN 301 549 szabvány, amely weboldalaknál a WCAG 2.1 AA szintet jelenti. A határidők már lejártak: a 2018. szeptember 23. előtt indult honlapoknál 2019. szeptember 23., a többinél 2020. szeptember 23., a mobilalkalmazásoknál 2021. június 23. volt. Minden érintett szervezetnek akadálymentesítési nyilatkozatot kell közzétennie, és a beérkező jelzésekre 30 napon belül válaszolnia.
A webshopokra vonatkozó európai akadálymentességi szabályokról (EAA) sok szó esik, pedig a közszférában már 2018 óta külön törvény írja elő, hogy a honlapok mindenki számára használhatók legyenek. Ebben a cikkben a törvény szövege alapján, közérthetően vesszük végig, kire vonatkozik, mit kell teljesíteni, mi kerüljön a nyilatkozatba, és ki ellenőrzi. Ha vállalkozásod van, és a saját weboldalad miatt érdeklődsz, a vállalkozásokra vonatkozó szabályokat külön cikkben foglaltuk össze.
Kire vonatkozik a törvény?
A törvény a „közszférabeli szervezetekre” vonatkozik, és ezek körét a közbeszerzési törvény ajánlatkérői körére hivatkozva határozza meg. A gyakorlatban ide tartozik többek között:
- a minisztériumok, kormányhivatalok és más állami szervek,
- a települési önkormányzatok és hivataluk, mérettől függetlenül,
- az önkormányzati és állami intézmények: könyvtár, múzeum, művelődési ház, szociális és egészségügyi intézmény,
- a felsőoktatási intézmények,
- a közfeladatot ellátó, közpénzből működő vagy közhatalmi irányítás alatt álló szervezetek és társaságok.
Ha nem egyértelmű, hogy egy szervezet beletartozik-e, a kiindulópont az, hogy közbeszerzési szempontból ajánlatkérőnek minősül-e. Ezt a jogi vagy közbeszerzési felelős általában gyorsan meg tudja mondani.
Kivételek: iskolák, óvodák, bölcsődék és a közmédia
Két szervezettípusnál enyhébb a szabály:
- Köznevelési intézmények és bölcsődék (óvoda, iskola): a honlapjukon csak a közfeladat ellátásával kapcsolatos alapvető információknak kell akadálymentesnek lenniük. Ilyen például az elérhetőség, a beiratkozás menete és az ügyintézéshez szükséges tudnivalók. A fotógaléria vagy a diákújság nem tartozik ide.
- Közszolgálati médiaszolgáltatók: azok a honlapjaik és alkalmazásaik, amelyek a médiaszolgáltatás elérését szolgálják, kívül esnek a törvény hatályán.
Mely tartalmak kivételek egy érintett honlapon belül?
A törvény néhány tartalomtípust kivesz a kötelezettség alól. A legfontosabbak:
- a törvény hatálybalépése (2018. november 30.) előtt közzétett dokumentumfájlok, kivéve, ha az ügyintézéshez, a közfeladat ellátásához szükséges alapvető információt tartalmaznak,
- az archívum, vagyis a korábbi tevékenységhez kapcsolódó, a jelenlegi közfeladatot nem érintő tartalom,
- a 2020. szeptember 23. előtt közzétett, utólag megnézhető (lekérhető) videó- és hangtartalom, valamint az élő (lineáris) közvetítés,
- az online térképek, de az alapvető információt (cím, megközelítés, nyitvatartás) szövegesen is meg kell adni,
- a harmadik féltől származó tartalom, amelyet a szervezet nem finanszírozott, nem fejlesztett és nem irányít,
- bizonyos gyűjteményi tárgyak reprodukciói, ha azok akadálymentes közzététele nem lehetséges.
Fontos: a mai tartalmak többsége nem kivétel. A beszkennelt, képként feltöltött PDF-határozat, a csak képben közzétett rendezvényplakát vagy a felirat nélküli testületi ülés-felvétel 2020 után már nem hivatkozhat kivételre.
Pontosan mit kell teljesíteni?
A követelmény az MSZ EN 301 549 szabvány, amely weboldalak esetén a WCAG 2.1 irányelv AA szintű sikerkritériumait veszi át. A négy alapelv: a tartalom legyen észlelhető, kezelhető, érthető és robusztus. A gyakorlatban ez többek között ezt jelenti:
- elég erős szín-kontraszt a szövegnél és a gomboknál (a címerszínek ritkán felelnek meg ennek alapból),
- szöveges alternatíva minden informatív képhez,
- teljes billentyűzetes kezelhetőség, jól látható fókuszjelzéssel,
- logikus címsor-hierarchia, értelmes linkszövegek („Bővebben” helyett „Hulladékszállítási naptár 2026”),
- címkézett űrlapmezők és szövegesen is érthető hibaüzenetek,
- feliratozott videók, gépileg olvasható (nem szkennelt) dokumentumok,
- 200%-os nagyításnál is használható, mobilon is működő elrendezés.
Az akadálymentesítési nyilatkozat
Minden érintett szervezetnek akadálymentesítési nyilatkozatot kell közzétennie, akadálymentes formában, a honlap minden oldaláról elérhetően (a gyakorlatban a láblécből), és rendszeresen frissítenie. A nyilatkozat mintáját és részletes tartalmát miniszteri rendelet adja meg. A törvény szerint legalább ezeknek kell benne lenniük:
- a nem akadálymentes tartalmak leírása, a meg nem felelés oka, és ha van, az akadálymentes alternatíva (például „a 2019-es jegyzőkönyvek szkennelt PDF-ek, kérésre szöveges formában megküldjük”),
- a visszajelzési lehetőség: e-mail-cím vagy űrlap, amelyen bárki jelezheti a hibát, vagy kérheti egy nem akadálymentes tartalom elérhető változatát,
- a végrehajtási eljárás elérhetősége, vagyis hogy hová fordulhat a felhasználó, ha nem kap kielégítő választ.
Jó gyakorlat a megfelelés állapotát (teljesen, részben vagy nem megfelelő), az értékelés módját (önértékelés vagy külső vizsgálat) és dátumát is feltüntetni. Ezt a kormányzati minták is így kérik.
Visszajelzés, ellenőrzés: ki vizsgálja és mi történik?
A szervezetnek a beérkező jelzésekre és kérésekre 30 napon belül válaszolnia kell. Ha a felhasználó nem kap választ, vagy a válasz nem kielégítő, az ellenőrző szervezethez fordulhat. Ez jelenleg a Digitális Magyarország Ügynökség Zrt. Digitális Szolgáltatások Felügyelete (korábban a KIFÜ látta el a feladatot), amely a bejelentés eredményéről 60 napon belül tájékoztat.
Az ellenőrző szervezet éves terv alapján hivatalból is vizsgál honlapokat: az egyszerűsített vizsgálat 3–5, a részletes 8–20 oldalt néz meg. Ha hibát talál, felhívja a figyelmet a követelményekre, és egyeztet a javítás határidejéről. Ha a szervezet nem működik együtt, vagy nem tartja a vállalt határidőt, az ellenőrző szervezet a fenntartónál, felügyeleti vagy irányító szervnél jelzi a jogsértést. A törvény tehát nem bírsággal, hanem a fenntartó bevonásával kényszerít, de a lakossági panasz és a hírnévkockázat így is valós.
Aránytalan teher: mikor lehet eltérni?
Ha egy követelmény teljesítése a szervezet belső vizsgálata szerint aránytalan terhet jelentene, attól el lehet tekinteni, de ezt a nyilatkozatban meg kell nevezni, és alternatívát kell kínálni. A vizsgálatnál a szervezet méretét, jellegét és forrásait, valamint a becsült költséget kell összevetni a fogyatékossággal élő felhasználók várható hasznával. Egy kontrasztjavítás vagy a hiányzó alternatív szövegek pótlása szinte soha nem aránytalan teher. Ez a kivétel inkább egy drága, ritkán használt, régi rendszerre lehet érv.
A leggyakoribb hibák önkormányzati és intézményi honlapokon
- Szkennelt PDF-ek: határozatok, rendeletek, pályázati kiírások képként. A képernyőolvasó egy szót sem olvas fel belőlük.
- Plakát képként: a rendezvény minden adata csak a képen szerepel, szövegben nem.
- Gyenge kontraszt: világosszürke szöveg, halvány címerszínű gombok.
- Billentyűzettel elérhetetlen menü, lenyíló almenük, eseménynaptár, képgaléria.
- Címke nélküli űrlapok: időpontfoglalás, bejelentés, hírlevél-feliratkozás.
- Felirat nélküli videók: testületi ülések felvételei, polgármesteri tájékoztatók.
- „Akadálymentes nézet” vagy widget: egy külön „vakbarát” oldalváltozat vagy egy felrakott akadálymentesítő gomb nem javítja ki a forráskód hibáit, ezért nem helyettesíti a megfelelést.
Lépésről lépésre: így hozd rendbe a honlapot
- Leltár: milyen oldaltípusok (főoldal, hír, rendelet, ügyintézés, űrlap, naptár), dokumentumok és alkalmazások vannak?
- Felmérés: automatikus vizsgálat, majd kézi tesztelés billentyűzettel, képernyőolvasóval, 200%-os nagyítással és mobilon.
- Sablonszintű javítás: a kontraszt, a fókuszjelzés, a menü és az űrlapok kijavítása a sablonban egyszerre javítja az összes oldalt.
- Szerkesztési szabályok: a tartalomfeltöltők tudják, hogyan kell alternatív szöveget írni, címsort használni, és miért jobb a szöveges oldal a szkennelt PDF-nél.
- Nyilatkozat: a felmérés alapján frissítsd az akadálymentesítési nyilatkozatot, és valódi, figyelt e-mail-címet adj meg a visszajelzésekhez.
- Évente újra: minden nagyobb fejlesztés vagy sablonváltás után nézd át újra a kritikus oldalakat.
Hogyan segítünk?
Önkormányzati, intézményi és céges honlapokat is vizsgálunk és javítunk a WCAG 2.1 AA szint szerint: felmérjük az oldalt, URL-szintű, fontossági sorrendbe tett javítási listát készítünk, elvégezzük a javításokat, és segítünk a nyilatkozat elkészítésében. Új honlapot eleve akadálymentes komponensekből építünk. Részletek az akadálymentes weboldal és webshop oldalunkon.
Gyakori kérdések
Egy kis falu honlapjára is vonatkozik?
Igen. A törvény a közszférában nem tesz kivételt a település mérete alapján. A kisebb önkormányzatoknak az aránytalan teher szabálya adhat mozgásteret, de csak indokolt esetben, a nyilatkozatban megnevezve.
A régi PDF-eket is át kell alakítani?
A 2018. november 30. előtt közzétett dokumentumokat nem, kivéve, ha az ügyintézéshez szükséges alapvető információt tartalmaznak (például egy ma is használt nyomtatványt). Az azóta feltöltött dokumentumoknak akadálymentesnek kell lenniük.
Elég, ha a honlapon van egy akadálymentesítő gomb?
Nem. A gomb vagy widget nem javítja ki a címke nélküli mezőket, a billentyűzettel elérhetetlen menüt vagy a szkennelt dokumentumokat. A megfelelés magának az oldalnak a javítását jelenti.
Mi vonatkozik egy iskola honlapjára?
Az iskoláknak, óvodáknak és bölcsődéknek a közfeladathoz kapcsolódó alapvető információkat kell akadálymentesen közzétenniük: elérhetőség, beiratkozás, ügyintézés, fontos határidők. Ettől függetlenül érdemes az egész oldalt akadálymentesre tervezni, mert a szülők és a diákok között is van, akinek ez kell.
