Kötelező az akadálymentes weboldal? Kire vonatkozik 2026-ban, ki mentesül, és mennyi a bírság

Röviden: 2025. június 28. óta Magyarországon is kötelező az akadálymentesség a fogyasztóknak szóló online értékesítésben: webshopnál, online szerződéskötésnél és a hasonló szolgáltatásoknál. A jogszabály a 2022. évi XVII. törvény. Mentesül a szolgáltatást nyújtó mikrovállalkozás (10 főnél kevesebb foglalkoztatott, és legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő árbevétel vagy mérlegfőösszeg). Az egyszerű bemutatkozó oldalra általában nem vonatkozik, a közszféra honlapjaira viszont már 2018 óta külön törvény érvényes.

„Most akkor kell akadálymentesíteni a weboldalt, vagy nem?” A válasz attól függ, mit csinál az oldalad, mekkora a cég, és mikor indult a szolgáltatás. Ebben a cikkben a törvény szövege alapján, de jogi zsargon nélkül vesszük végig, kire vonatkozik a kötelezettség, ki mentesül, mit kell ténylegesen megtenni, és mi történik, ha valaki nem felel meg.

Melyik jogszabály írja elő?

Az uniós akadálymentességi irányelvet (European Accessibility Act, EU 2019/882) Magyarországon a 2022. évi XVII. törvény ültette át, amely a termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményekről szól (a továbbiakban: Aktv.). A részletszabályokat a 605/2022. (XII. 28.) Korm. rendelet tartalmazza. A törvény 2025. június 28-án lépett hatályba, és az ezt követően nyújtott szolgáltatásokra kell alkalmazni.

Fontos különbség: ez fogyasztóvédelmi jellegű szabály. Nem azt mondja, hogy minden céges weboldalnak akadálymentesnek kell lennie, hanem hogy bizonyos termékeknek és szolgáltatásoknak meg kell felelniük, amikor fogyasztóknak kínálják őket.

Kire vonatkozik a weboldalak közül?

A webes világban a legfontosabb kategória az e-kereskedelmi szolgáltatás. A törvény meghatározása szerint ez olyan szolgáltatás, amelyet távolról, honlapon vagy mobilalkalmazáson keresztül, elektronikus úton, a fogyasztó egyéni kérésére nyújtanak fogyasztói szerződés megkötése céljából. A gyakorlatban ide tartozik:

• a webshop, ahol a vásárló kosárba tesz, megrendel és fizet;
• az online foglalás és jegyvásárlás, ha azzal szerződés jön létre (például fizetős időpont, szállás, rendezvényjegy);
• minden olyan online felület, ahol a magánszemély szerződést köt veled (előfizetés, online szolgáltatás megrendelése).

A törvény ezen kívül kifejezetten kiterjed a lakossági banki szolgáltatásokra, az elektronikus hírközlésre, az e-könyvekre és a személyszállítás online felületeire (honlap, mobilalkalmazás, elektronikus jegy) is.

Mi nem tartozik bele?

• Egyszerű bemutatkozó oldal, ahol csak a szolgáltatásaidat mutatod be, és egy kapcsolatfelvételi űrlap van: itt nem jön létre szerződés az oldalon, ezért általában nem e-kereskedelmi szolgáltatás.
• Kizárólag cégeknek (B2B) értékesítő webshop: a törvény a fogyasztók részére nyújtott szolgáltatásokról szól.
• A törvény maga is kivesz néhány tartalmat: az online térképeket (ha a navigációhoz szükséges alapvető információ akadálymentesen elérhető), valamint a harmadik fél tartalmait, amelyeket nem te finanszíroztál vagy fejlesztettél, és nem is te ellenőrzöl.

Hogy egy bemutatkozó oldal nem kötelezett, az nem jelenti, hogy mindegy, mennyire használható. A jobb kontraszt, a billentyűzettel is működő menü és az érthető űrlap minden látogatónak segít, és ritkábban hagyják félbe az ajánlatkérést.

A mikrovállalkozási kivétel: pontosan kire igaz?

Az Aktv. 3. § (3) bekezdése szerint a szolgáltatást nyújtó mikrovállalkozásnak nem kell megfelelnie a szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményeknek, és mentesül a kapcsolódó kötelezettségek alól is. A törvény szerint mikrovállalkozás az, amely

• 10 főnél kevesebb személyt foglalkoztat, és
• éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

Három dolgot érdemes tudni erről:

1. Mindkét feltételnek teljesülnie kell. Egy 6 fős cég, amelynek árbevétele és mérlegfőösszege is jóval 2 millió euró fölött van, már nem mikrovállalkozás.
2. A kivétel a szolgáltatásokra szól. Ha termékeket gyártasz vagy forgalmazol (például önkiszolgáló terminált, e-könyv-olvasót), arra más szabályok vonatkoznak.
3. A növekedéssel megszűnhet. Ha a cég kinövi a mikrovállalkozási méretet, a webshopnak is meg kell felelnie. Egy új webshopot olcsóbb eleve így építeni, mint később utólag javítani.

Van átmeneti idő a régi webshopoknak?

Gyakori félreértés, hogy „a meglévő webshopoknak 2030-ig van idejük”. A törvény ennél szűkebben fogalmaz. Az Aktv. 12. § (2) bekezdése a hatálybalépés előtt megkötött szolgáltatási szerződéseket védi: ezeket a lejáratukig, de legfeljebb 2030. június 28-ig nem kell átírni. A 2025. június 28. után nyújtott e-kereskedelmi szolgáltatásra, vagyis a ma is működő webshop új rendeléseire, a követelmények már vonatkoznak.

Van mentesség, ha túl drága lenne?

Az Aktv. 5. §-a két esetben enged eltérést: ha a megfelelés a szolgáltatás alapvető módosítását jelentené, vagy ha aránytalan terhet róna a vállalkozásra. Erre azonban nem elég hivatkozni:

• a vállalkozásnak írásbeli értékelést kell készítenie, amely részletesen bemutatja az indokokat;
• a mikrovállalkozás kivételével tájékoztatnia kell az ellenőrző hatóságot;
• aki az akadálymentesítésre külső támogatást kapott, az aránytalan teherre nem hivatkozhat.

Egy kisvállalkozói webshopnál az aránytalan teherre nehéz hivatkozni, mert a tipikus hibák (kontraszt, fókusz, űrlapcímkék, billentyűzetes kezelés) többsége sablonszinten, egyszeri munkával javítható.

Mit kell ténylegesen megtenni?

A törvény melléklete leírja a követelményeket. A gyakorlatban a mérce az EN 301 549 európai szabvány, amely a weboldalaknál a WCAG 2.1 AA szintjére épül. Röviden ez azt jelenti, hogy a tartalom legyen észlelhető, kezelhető, érthető és robusztus. A webshopoknál a melléklet külön kiemeli, hogy

• az értékesített termékek akadálymentességéről adott információ legyen elérhető (ha ezt az információt a felelős gazdasági szereplő megadja);
• a személyazonosítás, a biztonsági lépések és a fizetés is legyenek akadálymentesen használhatók, ha a szolgáltatás részei.

A technikai javításon túl van egy dokumentációs kötelezettség is. Az Aktv. 6. § (1) bekezdése szerint a szolgáltatónak értékelnie és dokumentálnia kell, hogyan teljesíti a szolgáltatás a követelményeket, és ezt nyilvánosságra kell hoznia, írásban és szóban, akadálymentesen hozzáférhető módon. Webshopnál ezt jellemzően egy külön „Akadálymentességi információk” oldalon vagy az ÁSZF-ben teszik közzé. Ha a szolgáltatás nem felel meg, haladéktalanul korrigálni kell, és a hiányosságról a hatóságot is tájékoztatni kell (6. § (3)–(4)).

Ki ellenőrzi, és mennyi a bírság?

A 605/2022. Korm. rendelet szerint az e-kereskedelmi szolgáltatásoknál az ellenőrző hatóság a fogyasztóvédelmi hatóság. Az eljárás nem bírsággal kezdődik:

1. Ha a hatóság hiányosságot talál, figyelmeztetést ad, és egyeztet arról, milyen határidővel javítod ki a hibákat (Aktv. 8. § (3)).
2. Bírságot akkor szab ki, ha a vállalkozás nem működik együtt, vagy a vállalt határidőig sem javít (8. § (4)).

A bírság a rendelet 9. §-a szerint 15 ezer forinttól indul. A kis- és középvállalkozásoknál a felső határ általában 500 ezer forint, de ha a jogsértés a fogyasztók széles körét érinti súlyosan, az éves nettó árbevétel 5%-áig terjedhet. A 100 millió forint feletti árbevételű, nem KKV-nak minősülő cégeknél a felső határ az árbevétel 5%-a, legfeljebb 500 millió forint. Emellett a fogyasztó maga is eljárást indíthat a hatóságnál vagy a bíróságon (8. § (6)).

Önkormányzat, intézmény, állami szerv: külön szabály

A közszférában más jogszabály az irányadó: a 2018. évi LXXV. törvény a közszférabeli szervezetek honlapjainak és mobilalkalmazásainak akadálymentesítéséről. Ez nem a webshopokról szól, hanem arról, hogy az önkormányzatok, állami szervek és más közszférabeli szervezetek honlapjai legyenek akadálymentesek (szintén a WCAG 2.1 AA szint szerint). Ezeknek az oldalaknak akadálymentességi nyilatkozatot is közzé kell tenniük, és visszajelzési lehetőséget kell adniuk. A betartás ellenőrzését és a végrehajtási eljárást a 162/2019. (VII. 5.) Korm. rendelet szabályozza.

Mennyibe kerül az akadálymentesítés, és mitől függ?

Az ár sokkal inkább azon múlik, hány különböző oldaltípus és komponens van az oldalon, mint azon, hány aloldal van. Egy webshopban jellemzően ezek a fő tételek:

• Felmérés: automatikus vizsgálat és kézi tesztelés billentyűzettel és képernyőolvasóval a kritikus útvonalakon (főoldal, kategória, termékoldal, kosár, pénztár, fiók).
• Sablonszintű javítás: kontraszt, fókuszjelzés, címsorok, címkézett űrlapmezők, hibaüzenetek, menük és felugró ablakok. Ha egy sablon kijavul, minden oldal kijavul, amely azt használja.
• Harmadik féltől származó elemek: fizetési oldal, chat, süti-sáv, értékelés-widget. Ezeknél sokszor a szolgáltatót vagy a beállításokat kell cserélni.
• Tartalom: képek alternatív szövege, PDF-ek, videók feliratozása, termékleírások szerkezete.
• Dokumentáció: a megfelelés értékelése és az akadálymentességi információk közzététele.

A drága meglepetések általában a régi, sokszor átszabott rendszerekből jönnek, ahol minden oldal kicsit másképp épül fel. Új oldalnál a legolcsóbb megoldás, ha eleve akadálymentes komponensekből készül. Egy „akadálymentesítő” gomb vagy widget utólagos felrakása nem teszi megfelelővé az oldalt, mert nem javítja a forráskód hibáit.

A saját helyzetedre szabott felméréshez és ajánlathoz nézd meg az akadálymentes weboldal és webshop oldalunkat.

Gyors önellenőrzés 15 percben

Ezzel még nem lesz meg a megfelelés, de kiderül, mennyire nagy a baj:

1. Tedd félre az egeret, és próbálj meg csak Tab és Enter billentyűvel vásárolni: eljutsz a pénztárig?
2. Mindig látod, melyik elemen áll a fókusz?
3. Nagyítsd az oldalt 200%-ra: szétcsúszik a menü, vagy vízszintesen kell görgetni?
4. Az űrlapmezőknek van látható címkéjük, vagy csak a halvány mintaszöveg mondja meg, mit kell beírni?
5. Hibás kitöltésnél szövegben is kiderül, mi a gond, vagy csak pirosra vált a keret?
6. A szürke szöveg fehér alapon elég kontrasztos?
7. A termékképeknek van értelmes alternatív szövege?
8. A felugró ablakok (süti-sáv, hírlevél) bezárhatók billentyűzettel is?

Összefoglalva

• Ha webshopod vagy online szerződéskötésed van, és nem vagy mikrovállalkozás, 2025. június 28. óta kötelező az akadálymentesség.
• Ha mikrovállalkozás vagy, a szolgáltatási követelmények nem vonatkoznak rád, de érdemes már most így építkezni, főleg ha növekedni tervezel.
• Egy bemutatkozó oldalra általában nem vonatkozik a kötelezettség, a közszféra honlapjaira viszont igen, a 2018. évi LXXV. törvény alapján.
• A hatóság először figyelmeztet és határidőt egyeztet. A bírság akkor jön, ha a vállalkozás nem javít.

Ha most indítasz webshopot, a többi kötelező lépést a webshop indításának feltételeiről szóló cikkünkben gyűjtöttük össze. Az árakról a webshop készítés ára oldalon írunk részletesen.

Ez a cikk tájékoztató jellegű, nem minősül jogi tanácsadásnak. A cikk a 2022. évi XVII. törvény és a 605/2022. (XII. 28.) Korm. rendelet 2026. októberi hatályos szövege alapján készült. Egyedi esetben, például vegyes B2B/B2C értékesítésnél, érdemes jogásszal is egyeztetni.